Modern és fenntartható otthonok megteremtése

Lebegteti a port

A legáltalánosabb tévhit a padlófűtésekkel kapcsoltban a „porlebegetetés” melynek alapját a 90-es évek végéig alkalmazott hőszigetelés nélküli épületek padlófűtése alakított ki. Világszerte egészségügyi intézményekben ezen okokból felületfűtéseket (padló-, fal- és mennyezetfűtés) használnak, hogy steril pormentes körülményeket biztosítsanak.

A mai építések és a hőszigeteléssel egybekötött felújítások javítottak az épületek energiaigényén így napjainkban kizárólag alacsony hőmérsékletű padlófűtések kerülnek kivitelezésre. Tekintve, hogy a padló és a mennyezet hőmérséklete kis differenciát mutat, így minimális a légmozgás a helyiségekben a por nem emelkedik fel. Ezzel ellentétben a radiátoros, magas hőmérsékletű fűtések nagy intenzitással keringetik a port. A magas hőmérsékletű fűtőtest az aljzatról a porral együtt felemeli a hideg levegőt és a fűtőtest tetején a mennyezet felé továbbítja azt, mely később a szoba közepén a lehűlő levegővel együtt cirkulál (porhenger).

Drága

A hagyományos vízkeringetéses padlófűtések bekerülési költsége csekély mértékben magasabb ugyan a radiátoros fűtés kivitelezési költségeinél, azonban a későbbi alacsony üzemeltetési költség hamar megtérül.

Az innovatív elektromos padlófűtések bekerülési költsége jóval a hagyományos radiátoros fűtések alatt marad, üzemeltetési költségük a hagyományos fűtésekével megegyező, teljes mértékben karbantartásmentesek és megújuló energiaforrásokkal akár most, akár a jövőben kombinálhatók.

Utólag, felújítás esetén nem kivitelezhető

Az elmúlt évek technológia fejlődése lehetővé tette, hogy a már megépült, fűtéskorszerűsítés előtt álló épületekben is kivitelezhető legyen padlófűtés akár a meglévő burkolat és aljzat megbontása nélkül. Ezen technológiák az elektromos fűtőfilmes és fűtőszőnyeges megoldások.

Extra vékony beépítési magassággal szerelhetőek önálló vagy komfortfűtésként is, bármely burkolat típushoz kiválóan alkalmazhatóak (laminált padló, járólap, gerendára rögzített fapadló stb...) és lehetséges akár egyetlen szobában is padlófűtést kialakítani legyen az fürdőszoba,gyerekszoba vagy nappali.

A meleg levegő felfelé száll!

A sugárzó felületfűtések régóta alkalmazott módja a padlófűtés, míg a mennyezetfűtést csak az elmúlt évtizedben kezdték széleskörben alkalmazni.
A mennyezeten nagyobb felületi hőmérsékletek engedhetők meg a felületeken, így növelhető a fajlagosan bevitt hő teljesítmény.

A mennyezetfűtési rendszerek napjaink egyik leggyorsabban terjedő felületfűtési megoldása, működését tekintve kis mértékben tér csak el a padlófűtésektől.
Általános tévhit azonban, hogy ez a megoldás rossz hiszen „a meleg levegő felfelé száll”. A légáramlás kialakulásához komoly hőmérséklet különbség szükséges zárt térben. A  konvekciós, magas hőmérsékletű (radiátoros) fűtések esetében ez igaz, ott ugyanis a levegő és a hőleadóból kiáramló levegő hőmérséklet különbsége akár 70°C is lehet. A sugárzó fűtések hőleadása mint nevük is mutatja hősugárzás formájában történik. A sugárzó hő 80%-ban nem a levegőt melegíti fel közvetlenül hanem az épületszerkezeteket (falak, padló, stb.) később ezek egyenletesen sugározzák vissza a hőt és melegítik fel a levegőt.

Így tehát mennyezetfűtés esetén a meleg levegő nem a mennyezet közelében gyűlik össze mint radiátoros fűtések esetén, teljesen egyenletes hőmérséklet alakul ki a helyiség egészében. A padlófűtés hőtechnikailag a létező leghatékonyabb fűtési megoldás azonban bizonyos esetekben akár más felületfűtések is szóba jöhetnek.

Szorozzuk meg a légköbmétert

A fűtésrendszernek nincs energiaigénye. A fűtési rendszer teljesítménye minden esetben az adott szerkezetek keresztül távozó maximális hőmennyiség függvénye. Tekintve, hogy minden szerkezetnek és építőanyagnak, nyílászárónak más-más hőátbocsátási képessége van (U érték) így a teljesítmény meghatározása hőveszteség számítás igényel:

1. Falszerkezet: 30 cm Porotherm+5 cm EPS hőszigetelés, 1 homlokzati fallal, 1db nyílászáróval: ~26 W/m3
2. Falszerkezet: 30 cm Porotherm+5 cm EPS hőszigetelés, 2 homlokzati fallal, nyílászáróval: ~37 W/m3
3. Falszerkezet: 38 cm Porotherm+15 cm EPS hőszigetelés, 1 homlokzati fallal, nyílászáróval: ~17 W/m3

Egy fűtésrendszer tervezése vagy akár egy kiegészítő fűtés teljesítményének meghatározása is szakember feladata. A táblázatok és kalkulátorok nem képesek figyelembe venni a különböző épültszerkezeteket (fal,födémek), nyílászárókat, homlokzati falak számát és méretét így a m3 csupán egy adat a sok közül.

Egy alulméretezett fűtésrendszer nem képes a helyiséget megfelelően kifűteni, a várt komfortérzetet kialakítani.

Egy túlméretezett fűtésrendszer felesleges beruházási költségekkel jár hiszen több vagy nagyobb teljesítményű hőleadót építünk be.

Csak a tárgyakat/testeket melegíti, a levegőt nem

Az infrafűtés is szobatermosztáttal működik, mely kizárólag a levegő hőmérsékletét érzékeli, így helyiség levegő hőmérséklete a beállított értéknek felel meg (pl 20°C), azonban a felmelegített épületszerkezeteknek köszönhetően ezt a helyiségben tartózkodók 2-3°C-al magasabbnak érzékelik.

Minden tárgy és épületszerkezet szobahőmérsékletű lesz hiszen ha egy test melegebb a környezeténél (magasabb energiaszinten van) azonnal a hidegebb (alacsonyabb energiaszint) felé adja le a hőt. Pl.: ezért hűl ki a leves a tányérban.