Nincs megjeleníthető tartalom

A webhely használatával Ön elfogadja a sütiket, az oldal feltételeit és adatvédelmi szabályzatát!

Thermo Infra

Általános információk a fűtőfilmről



A fűtőfilm és az alkalmazott fűtőfilmes technológia az egyik leggyorsabban terjedő felületfűtési rendszer megoldás a modern építőiparban, azonban számos tévhit és általánostól eltérő alkalmazási lehetőség terjed a hazai szakemberek és felhasználók között. Mint minden termék esetében a fűtőfilm termékek között is megtalálhatók hamisított és gyenge minőségű helyettesítő termékek. Ezek főként külföldi és hazai webshop-okon keresztül érhetők el, sok esetben gyártói képviselet, garancia vagy éppen tanúsítványok nélkül.

A fűtőfilm alkalmazási területei

A CALEO fűtőfilmes technológia, egyedülálló lehetőséget teremt a modern építőipar és épületgépészet számára. Alkalmazásával gyorsan és alacsony beruházási költséggel alakíthatók ki önálló felületfűtési rendszerek vagy akár csak egy helyiség komfort fűtése. A extra-vékony beépítési rétegrendek lehetővé teszik a felületfűtés kialakítását már meglévő épületekben is.

Alkalmazás:

  • Vékony rétegrendű padlófűtési rendszer vagy komfort fűtés kialakítása
  • Hőtároló padlófűtési rendszer kialakítása
  • Gipszkarton szerkezetbe épített teljes értékű mennyezetfűtés kialakítása

A fűtőfilmek kizárólag beltéri felületfűtési rendszerek kialakítására használhatók. Minden általánostól eltérő alkalmazás esetén vagy alkalmazhatóság kérdésében vegye fel a kapcsolatot szakembereinkkel.

/\ fel az oldal tetejére /\

A fűtőfilm működése

A CALEO fűtőfilm két oldalán magas tisztaságú rézvezető található mely egy szabadalmaztatott trapéz-ezüst hálón keresztül csatlakozik a carbon-technológiás fűtőelemhez. A két vezető között ellenállás jön létre mely a speciális karbon-fűtőelemet teljesítményétől függően annak optimális hőfokára melegíti fel. A fűtőfilm saját hőjét hőátadás-hővezetés útján adja át a burkolatnak. A felmelegített burkolat a helyiség egészét, a levegőt és az épületszerkezet egyaránt felmelegíti. A felmelegített épületszerkezetek magas hőérzetet okoznak már akár alacsonyabb levegő hőmérséklet mellett is.

A fűtőfilm hőleadása és teljesítménye

A fűtőfilm teljesítményét minden esetben a felhasználás és az adott épület energiaigénye alapján kell megválasztani. A fűtési rendszer tervezése minden esetben szakember feladata. Általánosságban elmondható, hogy padlófűtés kialakítására kizárólag a 80 és 130W/m2 de mindenképpen 150W/m2 teljesítmény alatti fűtőfilmek alkalmasak, még ennél nagyobb pl.: 160-200-220W/m2 -teljesítményt kizárólag fal és mennyezetfűtésre lehet alkalmazni a megfelelő rétegrendek betartása mellett! Ennek oka az a világszerte elfogadott egészségügyi határérték mely tartózkodási zónában 29°C-ban még fürdőszobában 31°C-ban határozza meg a padló maximális felületi hőmérsékletét. Oldalfalon és mennyezeten ugyanezen értékek 40-45°C-ban lettek meghatározva tekintve, hogy nem érintkezünk a felülettel. Ezen értékek nem csupán a fűtőfilm rendszerekre vonatkoznak, tervezési alapelvként jelenik meg a vízkeringetésű rendszerek esetében is.

Fűtőfilmes rétegrendek

A fűtési rendszerek tervezését szakembereink végzik el, így minden esetben a fűtendő helyiség adottságainak és ügyfeleink igényeinek megfelelően tudjuk ajánlani rendszereinket a hosszú távú optimális üzemeltetés érdekében. A CALEO fűtési rendszerek minden esetben a felhasználó igényeknek megfelelően és a műszaki lehetőségekhez igazodva kerülnek beépítésre. A megfelelően kiválasztott rendszerhez megalapozott mérnöki előkészületek szerint kifejlesztett rétegfelépítések tartoznak. Ezek a technológiai felépítések nemcsak a kivitelezhetőség, hanem a fűtőfilmes rendszer hosszú távú és megbízható működése érdekében is elengedhetetlen fontossággal bírnak. A rétegfelépítéseket minden esetben az épület adottságaihoz és az építészeti tervekhez igazodva szükséges meghatározni.


Fűtőfilmes rétegrendek ismertető PDF

/\ fel az oldal tetejére /\

A fűtőfilmes rendszer aljzat hőszigetelése

Aljzat hőszigetelés:

Mint minden padlófűtés esetében, így a fűtőfilmek esetében is elengedhetetlen a hazai követelmény értékeknek megfelelő aljzat hőszigetelés. Kiadott rendszer árajánlataink minden esetben tartalmaznak technológiai hőszigetelést, ez azonban nem egyezik meg a födém hőszigetelésével. Vékony rétegrendű fűtőfilmes rendszereink olyan födémeken alakíthatók ki teljes értékű fűtésrendszerként melyek már az építéskor el lettek látva méretezett hőszigeteléssel. Ez az épületek 80-85%-ban adott. Az aljzat hőszigetelés funkciója szerint azt hivatott megakadályozni, hogy a szerelőbeton átvegye és elvezesse a megtermelt hőmennyiséget. A megfelelő minőségű lépésálló expandált (EPS), extrudált (XPS) polisztirol vagy kőzetgyapot hőszigetelések kiválóan alkalmasak a fűtött aljzatok hőszigetelésére. A jelenlegi követelmény értékek eléréshez minimálisan 5cm rétegvastagság szükséges azonban fűtött padlók esetében javasolt 10-15cm-ben készíteni az aljzat hőszigetelését.

Aljzat vízszigetelése talajon fekvő födémek esetében:

Bármely alkalmazott padlófűtési technológiáról legyen is szó, a megfelelő hő- és vízszigetelés elengedhetetlen. A megfelelő vízszigetelés (technológiai fólia) megakadályozza, hogy a hőszigetelés átnedvesedjen és elveszítse hőszigetelő képességét. Érdemes a lépésálló hőszigetelés alatt és felett is elhelyezni, tekintve, hogy talajon fekvő födém esetén a talajpára vagy talajnedvesség kerülhet a szerkezetbe. Ott minden esetben bitumenes vagy hegesztett pvc szigetelést kell alkalmazni. A padlófűtési rendszerrel ellátott épületek aljzatképzésének kivitelezése során különös figyelemmel kell kísérni a rétegrendek betartását.

A dilatációs szalag szerepe és fotossága

Padlófűtés - peremszigetelő sáv

Vagy más néven peremszigetelő sáv. A fűtött padlók hőmérséklete változik, hőtágul. Ahhoz, hogy a falak ne legyenek kitéve a tágulás okozta nyomásnak, peremszigetelő sávot kell elhelyezni.

A dilatációs szalag emelett meggátolja, hogy a fűtött szerkezet (aljzatbeton) közvetlenül érintkezzen a falakkal, így azok közvetlenül nem vezetnek el hőt, különösen fontos ez könnyűszerkezetes épületek esetében ahol az acél tartószerkezet akár az alaplemezig is vezetheti a hőt.

A modern épületgépészet ls az üzemeltetési költségek kapcsolata

A modern épületgépészetben nem csupán az üzemeltetési költségek, sokkal inkább a beruházási és karbantartási költségek kerülnek előtérbe napjainkban. Az új építésű és komplett felújításon átesett jól hőszigetelt épületek csekély mennyiségű energiát veszítenek. A hőszigetelés és a minőségi építőanyagok ára világszerte magas azonban megtérülő beruházás hiszen az épület energiaigénye és ezáltal rezsiköltsége elenyészően alacsony lesz. Miért költene milliókat fűtésrendszerre és gépészeti helyiségre, hogy azután évente spóroljon néhány ezer Ft-ot, később azt karbantartásra költse? Az elektromos fűtőfilmes rendszerek megfelelő minőségű kivitelezés után karbantartás mentesek, nem igényelnek gépészeti teret.

/\ fel az oldal tetejére /\

Üzemeltetési költségek

A fűtési rendszernek nincs energiaigénye és fogyasztása. Az kizárólag a fűtendő épületnek van. Az üzemeltetési költségeket éves szinten lehet számítani az adott épület szerkezeteinek fegyelembe vételével. A szükséges fűtési teljesítmény meghatározása hőveszteség számítással történik (mértékegysége W) még az üzemeltetési költségek komplett energetikai számítást igényelnek (mértékegysége kWh/m2 annum). Ezen számítások elvégzése a fűtési rendszer típusától függetlenül történnek, az épületet határoló szerkezeteken az év folyamán maximálisan távozó energiamennyiséget fejezi ki. Minél jobb egy épület összesített hőszigetelési értéke annál kevesebb energia (hő) távozik.

Négyzetméterenként távozó éves energiamennyiség a gyakorlatban:

  • Passzív ház: ~15kWh/m2 évente
  • Erős "A+"-os ház: ~30kWh/m2 évente
  • Átlagos hőszigetelésű ház: ~70kWh/m2 évente
  • Hőszigeteletlen régi építésű ház: ~150kWh/m2 évente

Tehát az éves fűtési költség egy 100m2-es A+ minősítésű épületben: 30kWh x 100m2 x 39Ft = éves Bruttó 117,000 Ft. Természetesen a helyiségenkénti programozható vezérléssel és a sugárzó fűtés okozta magas komfort érzettel ezen költségek csaknem 20%-al csökkenthetők hiszen az épület energetikai számítás folyamatos hőmérsékletet feltételez.

A fűtőfilmes technológia házilag nem kivitelezhető

A fűtőfilmes technológia házilag nem kivitelezhető, a CALEO termékek kiskereskedelmi forgalomban nem megvásárolhatók. A rendszerek kivitelezését árajánlat alapján gyártó által minősített kivitelezőink végzik. A CALEO termékek kizárólag rendszerszintű alkalmazás mellett tervezési és komplett kivitelezési szolgáltatással kerülnek forgalomba. A Fűtőfilmes rendszereket gyártó által minősített szakemberek a megfelelő szerelési segédanyagok használatával és mérések elvégzése mellett konfekcionálják. A minősített szakemberek által kivitelezett rendszerek garancia ideje az európai piacon egyedülálló 15 év.

Csak biztos forrásból! Kérjen személyre szabott egyedi árajánlatot és kerülje el a hazai piacon elterjedt ismeretlen eredetű és „webshop”-ban értékesített „fűtőfóliákat”, „második és harmadik generációs infrafóliákat”.

A meleg levegő nem száll felfelé

A sugárzó felületfűtések régóta alkalmazott módja a padlófűtés, míg a mennyezetfűtést csak az elmúlt évtizedben kezdték széleskörben alkalmazni. A mennyezeten nagyobb felületi hőmérsékletek engedhetők meg a felületeken, így növelhető a fajlagosan bevitt hő teljesítmény.

A mennyezetfűtési rendszerek napjaink egyik leggyorsabban terjedő felületfűtési megoldása, működését tekintve kis mértékben tér csak el a padlófűtésektől.

Általános tévhit azonban, hogy ez a megoldás rossz hiszen „a meleg levegő felfelé száll”.
A légáramlás kialakulásához komoly hőmérséklet különbség szükséges zárt térben. A konvekciós, magas hőmérsékletű (radiátoros) fűtések esetében ez igaz, ott ugyanis a levegő és a hőleadóból kiáramló levegő hőmérséklet különbsége akár 70°C is lehet. A sugárzó fűtések hőleadása mint nevük is mutatja hősugárzás formájában történik. A sugárzó hő 80%-ban nem a levegőt melegíti fel közvetlenül hanem az épületszerkezeteket (falak, padló, stb.) később ezek egyenletesen sugározzák vissza a hőt és melegítik fel a levegőt.

Így tehát mennyezetfűtés esetén a meleg levegő nem a mennyezet közelében gyűlik össze mint radiátoros fűtések esetén, teljesen egyenletes hőmérséklet alakul ki a helyiség egészében. A padlófűtés hőtechnikailag a létező leghatékonyabb fűtési megoldás azonban bizonyos esetekben akár más felületfűtések is szóba jöhetnek.

/\ fel az oldal tetejére /\

Mikor és hol érdemes mennyezetfűtést kialakítani

  • Könnyűszerkezetes épületekben a gipszkarton álmennyezet az építés része. Így gyorsan, alacsony költségek mellett kiépíthető egy ütemben a gipszkarton felzárásával.
  • A mennyezetfűtések kialakítását indokolhatja a helyiség bútorozottsága és annak funkciója. Amennyiben a helyiség, épület alaprajzi méretének nagy részét bútorok vagy más berendezési tárgyak, gépek fedik abban az esetben a közvetlenül sugárzó felület nagy része takarva van.
  • Indokolhatja például felújítás esetén, hogy a meglévő burkolatok és épületszerkezet bontása nélkül kialakítható.
  • Amennyiben a helyiség funkciója nem állandó hőmérsékletet kíván pl.: (irodák, kereskedelmi egységek, szállodai szobák) úgy a mennyezeti direkt fűtésekkel, gyors és dinamikus felfűtés érhető el, a rendszereknek kisebb a hőtehetetlensége, mint padlófűtés esetén.
  • Nem befolyásolja a belső tér kialakítását (szőnyeg, nagyfelületű bútorok).
  • Az épületek gyenge energetikai paraméterei is indokolhatják mennyezetfűtés kialakítását, tekintve , hogy mennyezetfűtés esetén magasabb hőmérsékletek engedhetők meg mint padlóban, ezzel fajlagosan lehet növelni a bevitt hőteljesítményt.

Miért a padlófűtés?

  • Energiatakarékos: A padlófűtés a jelenleg ismert leghatékonyabban működő fűtési megoldás. Maximális komfortérzet mellett képes a fűtendő helyiségeket a lehető legalacsonyabb üzemeltetési költségek mellett fűteni.Padlófűtött helyiségekben 20°C-os levegő hőmérsékleten megközelítőleg 23°C-os hőérzet alakul ki. Általánosan elmondható, hogy 2-3°C hőmérséklet csökkentés a helyiségekben 15-20% energia megtakarítást eredményez magasabb komfortérzet mellett.
  • Kellemes hőérzet: A padlófűtés alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtés melynek előnye, hogy a magas hőmérsékletű (konvekciós=radiátoros) fűtésekkel szemben azonos levegő hőmérséklet mellett magasabb hőérzetet alakít ki.
  • Egészséges: A padlófűtések hőleadása egyenletes, nem alakulnak ki hideg sarkok a helyiségeken belül, a sugárzó hő melegíti, szárítja a falakat melyek hőt tárolnak és sugároznak ki magukból kizárva a páralecsapódás és penészedés lehetőségét. A helyiségekben a levegő hőmérséklete a padlótól felfelé csökken így a radiátorral fűtőtt helyiségekkel ellentétben nem a mennyezet a helyiség legmelegebb pontja. Nem alakul ki légmozgás így nincs szálló sem lebegő por.
  • Láthatatlan: A padlófűtés láthatatlan, nem befolyásolja berendezési tárgyak, bútorok elhelyezését.
/\ fel az oldal tetejére /\

Gyakori tévhitek

"Lebegteti a port"

A legáltalánosabb tévhit a padlófűtésekkel kapcsoltban a „porlebegtetés” melynek alapját a 90-es évek végéig alkalmazott hőszigetelés nélküli épületek padlófűtése alakított ki. Világszerte egészségügyi intézményekben ezen okokból felületfűtéseket (padló-, fal- és mennyezetfűtés) használnak, hogy steril pormentes körülményeket biztosítsanak. A mai építések és a hőszigeteléssel egybekötött felújítások javítottak az épületek energiaigényén így napjainkban kizárólag alacsony hőmérsékletű padlófűtések kerülnek kivitelezésre. Tekintve, hogy a padló és a mennyezet hőmérséklete kis differenciát mutat így minimális a légmozgás a helyiségekben a por nem emelkedik fel. Ezzel ellentétben a radiátoros, magas hőmérsékletű fűtések nagy intenzitással keringetik a port. A magas hőmérsékletű fűtőtest az aljzatról a porral együtt felemeli a hideg levegőt és a fűtőtest tetején a mennyezet felé továbbítja azt, mely később a szoba közepén a lehűlő levegővel együtt cirkulál (porhenger).

"Drága"

A legáltalánosabb tévhit a padlófűtésekkel kapcsoltban a „porlebegtetés” melynek alapját a 90-es évek végéig alkalmazott hőszigetelés nélküli épületek padlófűtése alakított ki. Világszerte egészségügyi intézményekben ezen okokból felületfűtéseket (padló-, fal- és mennyezetfűtés) használnak, hogy steril pormentes körülményeket biztosítsanak. A mai építések és a hőszigeteléssel egybekötött felújítások javítottak az épületek energiaigényén így napjainkban kizárólag alacsony hőmérsékletű padlófűtések kerülnek kivitelezésre. Tekintve, hogy a padló és a mennyezet hőmérséklete kis differenciát mutat így minimális a légmozgás a helyiségekben a por nem emelkedik fel. Ezzel ellentétben a radiátoros, magas hőmérsékletű fűtések nagy intenzitással keringetik a port. A magas hőmérsékletű fűtőtest az aljzatról a porral együtt felemeli a hideg levegőt és a fűtőtest tetején a mennyezet felé továbbítja azt, mely később a szoba közepén a lehűlő levegővel együtt cirkulál (porhenger).

Padlófűtés utólag, gyorsan és egyszerűen, bontési és építési munkálatok nélkül!

A hagyományos vízkeringetéses megoldásoknál egyszerűbb és költségkímélőbb megoldás az alacsony rétegrendű elektromos padlófűtési rendszerek kivitelezése. Akár bontás és átépítés nélkül installálhatóak, üzemeltetésük a magas hatásfoknak és vezérelhetőségnek köszönhetően gazdaságos és karbantartásmentes. A fűtőszőnyeges, és CALEO fűtőfilmes rendszerek beépítési magassága töredéke a vizes rendszerekének, akár padlószint emelkedés nélkül kivitelezhetők.

Melyik padlóburkolat a legideálisabb padlófűtéshez?

Járólap, gresslap, kerámiapadló

Csiszolt beton, látszó beton

Laminált padló, szalagparketta

100%
100%
95%

PVC, Műgyanta

Szőnyegpadló, hajópadló, bambusz

80%
50%

Padlófűtéshez szinte minden burkolattípus alkalmazható a megfelelő ragasztási és termosztát beállítási szabályok betartása mellett!

/\ fel az oldal tetejére /\

A padlófűtés jellegének kiválasztása: Gyors felfűtéses vagy állandó hőmérséklet?

Az épület jellege, funkciója és energiaigénye nagyban befolyásolja, hogy milyen jellegű padlófűtési rendszer kialakítása indokolt. A helyesen megválasztott fűtésrendszer jelentősen csökkentheti az üzemeltetési költségeket, növelheti a komfortérzetet.

Egy fűtésrendszer méretezésének alapja az épületfizikai kölcsönhatások eredményeként létrejövő hőveszteség-, illetve az ebből eredeztetett hőigény-számítás. Hőveszteség-számításra ma már számtalan mód áll rendelkezésünkre különböző energetikai méretező programok. Precíz méretezés érdekében – különös tekintettel az egyre nagyobb teret nyerő alacsony energiaigényű épületekre – azonban feltétlenül szükséges épületgépész, energetikai- vagy fűtéstechnikai szakember közreműködése. Ahhoz, hogy fűtésrendszerünk a lehető legoptimálisabban üzemeljen (alacsony energiafelhasználás mellett használható és megbízható legyen), érdemes már a tervezési fázisban komplexen vizsgálni a tervezett fűtés és az építőanyagok kapcsolatát. A következőkben erre adunk néhány egyszerű tanácsot.

Ha tavasszal vagy ősszel belépünk egy helyiségbe, azt tapasztalhatjuk, hogy a falak, vagy a padló felületi hőmérséklete eltér a levegőétől. Fűtési szezon kezdetén például egy vastagabb, téglából vagy betonból épült ház fala még sokáig tartja és sugározza a helyiségbe a nyáron összegyűjtött meleget. Könnyűszerkezetes épületeknél ezt a jelenséget nem tapasztaljuk, vagy csak kevésbé. A magyarázat egyszerű: a nehéz, tégla- vagy betonszerkezetek nagyobb fajsúlya miatt több hőenergiát képesek magukban tárolni, mint a könnyű hőszigetelő anyagok.

Minél nehezebb, sűrűbb tehát egy anyag, annál nagyobb a hőtehetetlensége, vagyis annál tovább tartja a hőt, ugyanakkor annál lassabban melegszik fel. A már említett hőveszteség-számításoknak két fő eleme van, az egyik a transzmissziós (épületszerkezeteken történő hőáramlás), a másik a filtrációs (légcsere alapján létrejövő) hőveszteség. Energiafelhasználás szempontjából a szerkezetek felfűtése igényel több hőt- és időt, tehát nagyobb sűrűségű, nehéz építőanyagokból épült házaknál a fűtési energia nagy részét ez emészti fel. Könnyűszerkezetes házaknál más a helyzet, itt ugyanis gyakorlatilag nincs olyan szerkezet, amelyet fel kéne fűteni. Ezek az épületek – nevükben is szerepel – könnyű, kis fajsúlyú szerkezetekből épülnek, általában hőszigetelés teszi ki a falazatok vastagságának nagy részét. Itt tehát nem beszélhetünk hőtároló közegről.

A teljeskörű vizsgálat, vagyis az építőanyagok és a megfelelő fűtés kapcsolatának megismeréséhez feltétlenül tisztában kell lennünk néhány alapvető épületfizikai összefüggéssel. Egy (építő)anyag hőmérsékletének megváltoztatásához szükséges hőmennyiség (Q) meghatározható az anyag tömegének (m), fajhőjének (C) és a hőmérséklet-különbségnek (dT) a szorzatából. Ezt a fizikai összefüggést felhasználva kiszámíthatjuk egy épület/helyiség felfűtéséhez szükséges hőmennyiséget. A képlet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a számítást a fentieken túl még számtalan tényező bonyolítja. Ilyen például a szerkezetek már említett hőtehetetlensége vagy a hőérzet. Ez utóbbi tényező már nehezebben értelmezhető, mint a hőtehetetlenség, hiszen egy szubjektív fogalomról van szó. Mint mindennek, ennek is van fizikai alapja, mégpedig a hővezetés. Ez az érték mutatja meg, hogy egy anyag milyen gyorsan vezeti el a hőt. A mértékegységből adódóan (W/mK) az érték minél nagyobb, annál jobb az anyag hővezetése. Egy példán keresztül jobban megérthető a jelenség: ha egy épületen belül egyenlő a hőmérséklet, de két különböző padlóburkolatú helyiséget vizsgálunk (pl. kerámiás konyha és parkettás nappali), érezhető lesz, hogy a kerámia burkolatos helyiség padlója hidegebbnek tűnik, mint a parkettás szobáé. A kerámia jobb hővezetése (tehát rosszabb hőszigetelése) miatt ugyanis a testünk melegét gyorsabban elvezeti, tehát nagyobb hőveszteséget okoz, mint a jobban hőszigetelő parketta. Emiatt sem mindegy, hogy egy helyiségben milyen burkolatot választunk, valamint tervezünk-e padlófűtést vagy sem. Padlófűtés esetén célravezetőbb a jól hővezető burkolatok (kerámia, laminált padló) megválasztása annak érdekében, hogy a fűtés által leadott teljesítmény minél könnyebben jusson a szobába.

A padlófűtés helyes megválasztása legalább annyira fontos, mint a burkolaté. Nagy hőtehetetlenségű épületek esetén érdemes hőtárolós padlófűtés-rendszert választani, ahol a fűtés az aljzatbeton alatt helyezkedik el. Ekkor a rendszer a teljes aljzatot felfűti, ami időigényes ugyan, de a szerkezetek hőtároló-képessége miatt a helyiség a felfűtés ideje alatt is rendelkezik hőkapacitással. A hőtárolós padlófűtések kiegyenlítettebb hőeloszlást és hőérzetet biztosítanak. Könnyűszerkezetes házaknál azonban nem érdemes a hőtárolással kiegészíteni a fűtést, ugyanis a hőtehetetlenséggel nem rendelkező szerkezetű, gyors reagálású helyiségek hamar lehűlnek és habár a hőtárolós padlófűtés már bekapcsolt, teljesítménye csak később lenne érezhető. Itt a felületfűtéseknél maradva megoldás lehet a különböző direktfűtések alkalmazása pl. mennyezeti- vagy falfűtések formájában. Erre alkalmasak a gyors reagálású, könnyen vezérelhető elektromos felületfűtések.

Összegezve tehát egy épület/helyiség (padló)fűtésének megtervezésekor különös hangsúlyt kell fektetni a szerkezetekre, illetve ezek ismeretében az optimális fűtésrendszer megválasztására. A mai, korszerű felületfűtések között már találhatunk teljes értékűen alkalmazható, gyors reagálású megoldásokat, melyek szakszerű méretezést követően a megfelelő rétegrendbe helyezve megbízható és gazdaságos fűtést biztosítanak.

/\